melyben sötéten látom a dolgokat

és azok aztán rácáfolnak, és bemutatják, hogy a sötét, az hozzájuk képest napfényes nyári délelőtt.

Nem jó hetek ezek, ellenben egészen elképesztően rosszak. Tényleg, néha csak úgy megtorpan az agyműködésem, hogy ez most akkor így komolyan ennyire folyamatosan omlik össze a fejemre rá?

Aztán pedig rájövök, hogy sokkal jobban, mint addig gondoltam.