Az úgy volt, hogy elszégyelltem magam, és megnéztem Brainoiz utazós képeit (amúgy Lir fiai épp visszaváltoznak, nem át; közben szimbolizálják az ír szabadságot és miegymás, és hova tűntek a parkból a kacsák???), és most el akarok menni, és oda, ahol nincs fűtés, esik az eső, és a helybéliek őszinte nosztalgiával emlékeznek vissza azokra a szép napokra, amikor "ezen a szakaszon tízméterenként megverték az embert, ha hosszú haja volt" (mint például az idézett személynek, akkoriban). Egyébként el akarok menni és oda is, ahol még mindig meleg van, meseszép kisfiúk mérik vizespohárba a fügepálinkát, és nincsenek bekapcsolt számítógépek, de hát igazából lehet, hogy ha a fő gondom az esti berúgás lenne, és nem a napi munka, itthon is egész jól ellennék.A kilencedik keresztes háborút lezárván nekiláttam kiszorítani a keresztényeket a Szentföldről, ez ugyan legalább három szultánba fog kerülni, majd a boldogtalan végkifejlet, de legalább belefér közbe némi szerelem, és a korántsem szapora gyermekáldás. Remélem, az ostromjelenetek megritkulnak, mert al-Bira kivágta a biztosítékot.
Két lovasroham közben azért szoktak olyanok is történni velem, mint: kávézás, sörözés, mozi. A Hellboy 2 másodszorra kifejezetten kellemes film, és még mindig nagyon gyönyörű, továbbra is tartom, hogy már tizenkét éves koromban is csak azért szerettem a Brost, mert tudtam, hogy Luke Goss egy szép napon még ilyen Nuada herceggé növi majd ki magát.
Egyszer elhagytam a telefonomat, de a személyzet nem tulajdonította el, sőt, mikor visszaértünk a villamosmegállóból, lelkendezve hozták elénk (a Yes kocsma mégis jó hely), máskor pedig csak nem tudom kezelni, mert Nokia (ha nem az lenne, egyszer sem tudnám kezelni, és máskor is elhagynám inkább).
Ezen kívül többször hordtam szoknyát, illetve rövid ruhát, és nagy fülbevalókat is, megálmodtam egy rajzot, amit azóta sincs időm elkezdeni, és aktív kung fu hiányom van, de egyelőre csak fekvőtámaszokkal és nyomelemekkel pótolom (a későbbiekben esetleg bikram jógával, bár tudom, tudom, az nem ugyanaz).
