A szétesésnek azon a pontján vagyok, amikor egy pohár bortól berúgok, és utána részegen tesztautomatizálás kurzust veszek magamnak online, mit tudom én, csirkés fehérnemű vagy csipkés pizza helyett. Az a legszomorúbb az egészben, hogy még ha végigküzdöm magam rajta, annak sem lesz semmi haszna, mert a tesztautomatizálás aztán végképp nem az, amit az ember csak úgy elgyakorolgat csendes magányában, anélkül, hogy lenne mit tesztelnie. A munkámban pedig azzal sem érem utol magam, amiért a fizetésem kapom, és az ráadásul a tesztelésnek egy teljesen más válfaja - mindegy, majd legközelebb igyekszem valami hasznosabbat impulzusvásárolni, teszem azt, mondjuk bazsalikom-aprító ollót, vagy szilikonos hátmosó kefét.
