Igazából sokszor akarok írni, és néha bele is vágok, csak mindent annyira az ősembertől kéne elkezdenem magyarázni, hogy inkább feladom. Hol vannak már az ártatlan énblogos naplóbejegyzések! Már abban sem lehetek biztos, hogy ha azt írom, hogy Book of Kells, mindenki tisztában lesz azzal, milyen bonyolult érzelmi kapcsolat fűz az illuminált kódexekhez. Vagy, hogy igazából ezzel bárkinek is tisztában kéne lennie, saját magamat is beleértve.
Szóval mikről nem írtam az elmúlt időben? Esemény szinten lassan már nem is emlékszem, de kezdjük mondjuk onnan, hogy:
- szeptemberen voltam két napot Írországban, hogy megnézzek egy koncertet egy kocsmában, aztán egy várost, aminek harminc éven át rosszul ejtettem a nevét, és örök hálám Vidnek, amiért Dublinban megszállhattam náluk!
- október elején voltam egy hetet Zürichben a nagyobbik projektemmel, minden szempontból meglepően tökéletesre sikerült az út, azóta sem térek magamhoz, hogy dolgok lehetnek ilyen tökéletesek, jó volt, érdekes volt, szórakoztató és kedves emberekkel találkoztam, beszélgettem rég nem látott ismerőssel is, voltam múzeumban, és szinte nyári időben várost nézni (és ó, de nagyon sajnáltam, hogy nem vittem fürdőruhát!).
- aztán négy napig felügyeltem a három kis fehér kutyát, és nagyon ügyesek voltak (tűrték a napi három szemcseppezést, a tappancskrémezést, és szegény kis Csipke azt is, hogy naponta kétszer-háromszor átkötöttem a lábát) és persze elképesztően cukik, de hát mindig rettenetesen cukik.
- október végén voltunk Abaligeten egy nagyon családias, de annál érdekesebb cider-fesztiválon, ahol megkóstoltunk 40 fajta cidert és mégsem rúgtunk be! A csoda titka, hogy mindegyikből csak keveset kaptunk, bő tizenkét órás volt az esemény, és jócskán ettünk is közben. Nagyon kellemes élmény volt, és most már csomó mindent tudok a cider készítéséről és fajtáiról (egész addig, amíg el nem felejtem majd megint).
- novemberben végre elmentem szabadságra (ezt nyáron nem igazán sikerült), és voltam anyámnál majdnem két hetet, szinte végig esett az eső, de voltunk mindenfelé mindenféle múzeumban (Barbizonban XIX. századi festőkkel ismerkedtünk, Párizsban matematikából, az agyról és két részletben különböző meghökkentő és vicces optikai illúzióról okultunk, aztán Nemours-ban egy nagyon érdekes őstörténeti kiállítást néztünk meg), nagyokat ettünk, a Cica néha mellettem aludt (volt, amikor csak úgy volt hajlandó aludni, hogy közben fogtam a hasát - nem kellett simogatni, de ha elvettem a kezem, felébredt és kiabált).
- aztán november végén húgomat is meglátogattuk Newcastle-ben egy hétvégére, rövid volt, de kellemes. Voltunk a tengerparton borzalmas szélben és teliholdkor is, és próbáltuk megszelídíteni húgom kamasz macskáját, Haggist, de a teljes sikerhez kellett volna még egy-két nap.
Itthon is sok érdekes program volt, voltunk kelta Samhain ünnepen Aquincumban, sörözni mindenfelé, sétálni őszi erdőben. Néztem sorozatokat (Az Idő Kereke második évada közel tökéletes!!! Nagyon közel!!!), hallgattam könyveket (idén sokkal-sokkal jobb ismeretterjesztő könyveket választottam, mint regényeket; mondjuk a Paolini scifi annyira ütnivalóan rossz volt, hogy szerintem az összes többi regényt is lehúzta, te jó ég, és ráadásul közel ötven óra... hát két és félszeres sebességen daráltam be, csak legyen vége). Ezen kívül munka, néha elviselhető, olykor már-már élvezhető is, máskor a hajamat tépem.
