Ma mentem bőrgyógyászhoz, mert pár hete begyulladt egy anyajegyem, és kicsit megijedtem, a doktornéni megnézte, és mondta, hogy semmi gond, valószínűleg csak ráhúzódott egy pattanás, és amúgy is, ez nem olyan anyajegy. Tudom, hogy ezt nem kéne fölöslegesnek éreznem, mert így jár el a felelősségteljes ember, és azt a pár mínusz órát, amit ez lekapott a munkaidőmből, majd behozom valahogy. De az fáj, hogy korábban keltem csak azért, hogy valahogy kijöjjön körülötte a munkanap. Úgyhogy hazafelé vigaszul beültem egy kávéval fél órára a Millenárisnál az új parkba, és néztem a kiskacsákat a tavacskában, nagyon aranyosak voltak, és jó, hát ennyivel többet kell majd ledolgoznom, de ez volt eddig a munkahét fénypontja.
Szeretnék egy teljes hétig csak Dragon Age-et játszani, további két hétig csak hanyatt feküdni, és a plafont nézni (még az erdőig és a rétig sem gondolnék közben) és mindezek után úgy három hétig aktívan csinálni dolgokat, amiket élvezek. Vagy izé, régebben élveztem. Ehelyett egy hónap különbséggel tanulok be két új projektre, úgy, hogy még nem jöttem ki teljesen a kiégésből, és pár napja rosszul alszom. Azt sem tudom, hol vagyok, de többnyire már nem is érdekel. Jó lenne majd ebből a nyárból kicsit többre emlékezni, mint a tavalyiból, de egyelőre nincsenek illúzióim (terveim sem, a tervekhez energia kéne, és abban épp - szokás szerint - nem bővölködöm).
Valamikor majd teszek fel egycsilló képet a Bakonyról és kutyákról és egyebekről, de persze ahhoz is idő kéne.
