Ez még szeptemberi termés. Ezért állnak keresztbe az ujjaim (és mert húsz éve pozdorjává törtem őket és összedrótozva is csak ilyen nyomorultul gyógyultak meg, hogy ha heti másfél óránál többet toll van a kezemben, beferdülnek és fájnak).
ez gyors volt
Kitaláltam, előkészítettem, aztán első nap este végre nekiláttam. Két és fél órával később ott tartottam, hogy nem sikerült még egy elfogadható ceruzavázlatot sem összehoznom. Ezen a ponton lefeküdtem és álomba pityeregtem magam, a sírdogálásban leginkább a hidegfront és a fejfájás volt a ludas, meg a mérheteten szomorúság (ami a mérhetetlen kimerültségből fakad, és abból, hogy egész nap elfelejtettem rendesen enni). Még nem döntöttem el, hogy feladom, vagy koncepciót váltok, de azt hiszem, inkább feladom, mert eléggé elegem van épp mindenből, főleg abból, hogy már most keresztbe állnak az ujjaim, mintha egy hónapja megállás nélkül rajzolnék, és nem most kezdenék neki az inktobernek.
Ez még szeptemberi termés. Ezért állnak keresztbe az ujjaim (és mert húsz éve pozdorjává törtem őket és összedrótozva is csak ilyen nyomorultul gyógyultak meg, hogy ha heti másfél óránál többet toll van a kezemben, beferdülnek és fájnak).
Ez még szeptemberi termés. Ezért állnak keresztbe az ujjaim (és mert húsz éve pozdorjává törtem őket és összedrótozva is csak ilyen nyomorultul gyógyultak meg, hogy ha heti másfél óránál többet toll van a kezemben, beferdülnek és fájnak).
