újabb hét

Az április, a friss lomb lehetetlen-zöldje, a Crippled Black Phoenix és a Dragon Age: Inquisition épp a legjobb úton van, hogy egyetlen maszív tömbbe olvadjon össze a fejemben. Valami erőteljesebb vulkanikus kőzetre gondolok (például bazalt), a világ most olyan lágy és kifinomult körülöttem.

Egyfolytában irtózatosan fáradt vagyok, minden hajnalban felébredek fél öt-öt körül, és ébren vergődök egy jó órát, mintha kéne, vagy lenne értelme. Persze biztos felkelhetnék - ha lefeküdtem volna fél kilenckor, hogy fél ötre kialudjam magam, de erről nyilván szó sincs. Hónapokig sikerült majdnem eleget aludnom, most hetek óta nem, és már kezdek teljesen leépülni (szombatot ki is vettem szabadságnak, mert különben felfordulnék végleg. És nem, továbbra sem játszom hétköznap éjszakánként*. Sőt. Lefekszem nagyjából időben).

Adjon valaki úgy hatvan óra díszdobozos alvást, és minden rendben lesz.
*bár most már játszottam egyik hétköznap este, de csak azért, mert tudtam, hogy hétvégén nem lesz rá időm, és sosem fogom befejezni ezt a játékot így sem. De akkor is lefeküdtem időben; elaludtam azonnal; felébredtem fél négykor, hogy na, ideje lenne felke... neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem!!! Hát ez van.