Összeszereltem még egy polcot, a következőkkel az a gond, hogy a legtöbb dolgot csak ideiglenesen kéne ugyan elmozgatnom, hogy a helyükre tehessem majd őket, de néhányat véglegesen, és amiről tudom, hova megy, annak a helyéről szintén el kéne pakolnom, és ezen a ponton inkább feladom, és elheverek egy darabig, mert már a gondolkozásban elfáradtam.
Le is sántultam, mindkét lábamra, mert ha már muszáj, akkor miért is apróznám el? A bal bokám kifordult, a jobb térdemet szétcsaptam a betonon, most már lassan tudok járni, de azért még eléggé furcsán csinálom (és minden fáj). Semmi akrobatikusat nem próbáltam, csak sétáltam hazafelé egy szokványosan szétrohadt, magyar járdán, aztán pont rosszul léptem egy kátyú szélére,
Akartam még valami másról is írni, de totál elfelejtettem. Legalább ha eszembe jut, lesz majd miért írnom!
