elkezdődik valahogy, és máshogy ér véget

Hazaértem, kiderült, hogy a szabadságom alatt drámai hisztik közepette a földbe állt a svájci tesztelőkkel három év alatt kialakított segítőkész és baráti viszony, éneztnemhiszemel, annyira meg fogják tudni nehezíteni az életünket, hogy arra szavak sincsenek. Végre elértem Badur's Gate-be, cuki ez a része a játéknak, de olyan durva a hangulati váltás a két felvonás között, hogy nekem itt szétesett a történet. Viszont minden macskával és kutyával lehet beszélgetni, ez csodás.

Közben tavasz is van, és nincs erőm kimenni virágzó dolgok közé, mert mind messze vannak és alkalmatlan időpontban, gondoltam, majd hétvégére összeszedem magam, hétvégére rossz idő lesz.

...haha, és itt tartottam, amikor számomra meglehetősen váratlanul felmondtak nekem, úgy, hogy azonnal hagyjam is már ott a laptopom (a saját kis dolgaimat lementhettem róla... a telefonomra, mert nem volt nálam más), de két hónapig kapok fizetést, nem minden részletét értem, és nem minden részletével értek egyet, de ha már búcsúzni kell, végül is... lehetne rosszabb feltételekkel. A céggel egy ideje már úgyis komoly nyűgjeim voltak, a projektet nagyon szerettem, de lehetett tudni, hogy a tesztelést nemsoká elviszik tőlünk, valahol az bánt a legjobban, hogy rengeteg embertől nem tudtam elbúcsúzni. (Egyébként nyilván nem voltam hibátlan, közel sem, de na. Erre nem számítottam.)