közben már nyár van

Gondolkoztam rajta, hogy a születésnapomon majd írok, de aztán inkább minden mást csináltam, például aludtam. Kicsit gyorsabban omlik össze körülöttünk a világ, mint gondoltam, és nem arról van most szó, hogy nem voltak elég fenyegetőek a jóslatok, hanem az agyam csak bizonyos mértékű elbaszódást képes előre felfogni, és ezt most mintha túllépnénk. Jó, persze, mit panaszkodom, nem lőnek, van mit ennem, és alighanem a számláimat is tudom majd fizetni. De akkor is van mitől félni, és még csak azt sem tudom, mennyire.

Persze rengeteg jó dolog is van, voltam anyukámnál Párizsban, és odafelé is, hazafelé is minimális késéssel és kisebb idegeskedéssel megúsztam, nem veszett el a csomagom sem, és a mellettem kötögető lány nem szúrt véletlenül torkon a turbulenciában, bár továbbra sem értem, hogyan lehet, hogy szabad kötni repülés közben. Piknikeztünk és bortúráztunk barátokkal, éa írótáborban is voltam (összesen egy bekezdést írtam, de legalább sok mindenkivel beszélgettem, és láttunk szentjánosbogarat). Majd egyszer teszek fel egy csomó képet mindenféléről vegyesen csak úgy, de most mennem kell vissza szorongani, mert valahogy valamiért egyszerre három projekten kéne tesztelnem a munkahelyemen, és ez nyilvánvalóan nem megy.